MIÉRT LESZEK KULTURÁLIS KOMMENTÁTOR?
1 éves a Gondolatkertészet és jönnek új dolgok
Ezeket a sorokat néhány órával azután írom, hogy egy ország által szeretett és elismert újságíró halálhíre futotta be a közösségi médiát. 53 évesen, a hírek szerint vásárlás közben lett rosszul, a segítség már nem lehetett életmentő.
Sosem dolgoztunk együtt, de azon kollégák közé tartozott, akiket a munkáin keresztül ismersz és tisztelsz. Pontosan tudod, milyen munkát végzett, ahogy azt is, milyen szellemben. Kell hozzá egy Lélek.
Ezt a levelet, amelyben a Gondolatkertészet első évéről és a jövőre vonatkozó tervekről szeretnék szólni, eredetileg tegnap küldtem volna ki. A születésnapon. De megláttam a hírt és mára maradt. Mindenszentekre. Minden szentnek mások felé nyúl segítő keze.
Hirtelen halál.
Amikor a végtelen ledobja magáról az időlegest és rádöbbenünk, hogy valójában csak két igeidő számít: a jelen és az örökké.
Mivel telik az életidőnk? Számít-e a minden perc?
Újgondolhatjuk-e a halált?
Nem.
Csak az életünket gondolhatjuk újra.
A Gondolatkertészetben ez történik.
Október derekán a The Washington Postról kiderült, hogy nem kötelezi el magát egyik amerikai elnökjelölt támogatása mellett sem. A hír következményeként az első 24 órában 2000 előfizetőt veszített, azóta 200.000-t és a szám növekszik.
A meghatározó szerkesztőségi emberek lemondásával járó nem-kiállás jól világít rá arra, hogy a média világában végső soron mindig a tulajdonos dönt. Legyen az a világ leggazdagabb embere, ahol így megy, vagy az államé, ahol úgy. Pedig ez egy hitelesítő, bizalmat erősítő döntés is lehetett volna, még a kampány legelején. Közvetlenül a választás előtt már az ellenkezője.
Nem ez a hagyományos tömegmédiumok válságának fő oka és jele, de jól mutatja, miként esik szét gyors tempóban a médiakonglomerátumok világa. Számukra
az elkötelezettség és annak hiánya egyaránt hitelességi deficitet hoz ott, ahol a társadalmi nézetkülönbségek végzetes kiélezése zajlik.
Az internet és a közösségi média technológiai csomagja azonban lehetővé tett egy alternatívát azok számára, akik - bármi iránt - elkötelezettek, de ténytisztelők és nyitottak a párbeszédre.
A Substack-t például, amin ezeket a sorokat olvasod, épp erre fejlesztették ki és turbózzák fel. A hírlevél műfaja lehetővé teszi, hogy a közösségi média moneypulált működésétől függetlenül a tömegmédiából kiszoruló személyes hangok, értékrendek és szakértelmek meg tudjanak jelenni és az újságírás vagy más nyilvános megszólalás korábbi sztenderjeit megőrizve és tovább ápolva. Saját közösséget építhetnek úgy, hogy működésüket saját közönségük-közösségük támogatása biztosítja.
Ezek olyan nyilvános terek, ahol a lojalitás nem írja felül a szakmaiságot, a véleménykülönbség a morált.
Vagy másképp: a szabad megszólalás lehetősége kiszorult a gazdasági és hatalmi kontrollt gyakorlók médiaövezeteiből, ugyanakkor sokkal decentralizáltabb és nehezebben kontrollálható formában elkezdett felnőni mellé a nyilvánosságuk alternatívája, ahol mindenki a maga portá(l)jáért felel és megtapasztalható a normalitáshoz való közös visszatérés szándéka.
A Gondolatkertészet hírLevele 2023. október 31-én, a Reformáció napján indult el ebből a megfontolásból úgy, hogy az első tíz embert kötelezően feltettem a címlistára. Miután itt alapelvem, hogy a tartalom szerez magának barátokat vagy vitapartnereket, nem tettem rá a teljes címlistámat és nem hirdettem sehol. Van egy rádióműsor szerda esténként a Klasszik rádióban, ami szintén e szerelemprojekt másik oldala, ugyanakkor az is egyfajta safe place. És azért jó belegondolni, hogy minden reklám nélkül, tízről indulva
így vagyunk már több, mint ötszázan! Csak a feliratkozók! Az olvasók még ennél is sokkal többen.
500+
Több is veszett a Washington Postnál már az első nap. De talán értitek, miért és mennyire fontos, hogy minden feliratkozó szabad döntéséből van jelen úgy, hogy itt tényleg a szemlélődés és az életünket formáló gondolatok átgondolása van műsoron.
Vagyis aki itt van, az jó eséllyel gondolkodó, saját értékrenddel bíró, kritikai észrevételekkel élő, párbeszédre nyitott, szuverén szellem.
Biztos, hogy nem értünk mindenben egyet, de van ez a fontos közös nevezőnk, ami kincset ér.
Mielőtt három kérdést megválaszolok, szeretnék köszönetet mondani:
Köszönöm mindenkinek, aki feliratkozott. Ebben már ott a kapcsolat magja.
Köszönöm azoknak, akik nem mindig értenek, mégis jönnek tovább.
Köszönöm azoknak, akik megrendítő módon az utolsó gondolatomig értenek és magvetnek, olykor konfliktusokat is vállalva.
Köszönöm azoknak, akik kérés nélkül is biztosítottak anyagi támogatásukról, amikor erre lehetőség lesz.
Köszönöm azoknak, akik elküldenek tartalmakat másoknak, amikor azt kérem, LÉGY MAGVETŐ!
Köszönöm Péczeli Dórinak, Puss Gergőnek, Tábori Kálmánnak, Horváth Mátyásnak - ők tudják, mit és miért.
Hálás vagyok Nektek.
És hálás azoknak, akikkel leülhettem egy-egy beszélgetős mélyre-ásásra és jöttek, amikor kérdeztem, van-e kedvük. Fontos embereim, hallgatok rájuk, a PODCASTOK-ban őket is hallhatod.
Külön köszöm Tari Annamária pszichoterapeutának az Igazából szerelem? avagy a szerelmesfilmek és az életünk podcast-sorozatunkat. Ami eddig történt, meg ami ezután fog (lásd később). Itt van például az az epizód, amivel az október 30-án 10 éves VAN VALAMI…-t ünnepeltük:
Köszönöm Somody Imre gazdálkodó-gondolkodó krisztuskövető testvéremnek, hogy a KÜLÖNVÉLEMÉNYBE behívott és köszönöm, hogy jött, amikor a Gondolatkertészetnek rá volt szüksége. Például:
Az 500+ feliratkozás a hírLevélre nagy szám. Nagyon nagy. Egy évvel ezelőtt a nulláról indultunk, ma ezrek olvasnak és hallgatnak.
Köszönöm mindenkinek, így valóban ünnep az 1 év!
A Gondolatkertészetet egy évre vállaltam magamban egyfajta saját, szabad működésem demójaként.
Miután azonban a történet íródik tovább, szeretnék három olyan kérdésre röviden válaszolni, amivel a legtöbbször találkoztam az eddigi visszajelzések során. Már csak azért is, mert egyre többen lettünk, és hasznos, ha tiszták az alapok:
Miért leszek kulturális kommentátor?
Mi a bizniszmodell?
Mit hoz a jövő?
Tehát:
MIÉRT LESZEK KULTURÁLIS KOMMENTÁTOR?
Azért, mert az újragondolás nem foglalkozás. Nem tudtam röviden válaszolni arra a kérdésre, hogy mit csinálok. Kellett egy megnevezés, amit mindenki ért, és ami persze kifejezi a lényeget.
Az újragondolás nem foglalkozás, de életszemélet és életgyakorlat. Önként vállalt folyamatos reflexió önmagunkra és a világra. Mi az élet és hogyan tudjuk hitelesen élni?
A Gondolatkertészet személyes élményből született. Az életem egy pontján mindent újra kellett gondolnom ahhoz, hogy válaszolni tudjak arra a kérdésre, hogy miért NEM azt az életet élem, amelyet szeretnék.
Ám ez az újragondolás a legtöbbünk életében indokolt, és bátorítani szeretnék mindenkit, aki erre vállalkozik. Hogy lehet és érdemes megfordulni az úton. Van hajtűkanyar a Highway To Hell-n.
Minden, amit csinálok, e felismerésből fakad, és nem fér meg békében a “hivatalos fórumok és hivatások” működésével. Saját út ez, keskeny és járatlan. Ám ami járatlan, még nem járhatlatlan - többek között ezt a felismerést is meghozza egy egészséges újragondolás.
Miután a kultúra működéséről van tapasztalatom és szeretem a(z angol) focit -ahol a közvetítéseken veterán spillerek osztják az észt-, arra gondoltam, hogy a tízmillió futballbíró országában ezt a típusú hozzászólást lehetne kultiválni.
Ahogy a sportban egy szakkommentátor próbálja értelmezni a látottakat, úgy a kulturális kommentátor a kultúra területén próbálja megtenni ugyanezt. Hogy minél kevesebb öngólt lőjünk.
Ebből következik a válasz arra a kérdésre is, hogy mi éri meg.
MI A BIZNISZMODELL?
Van egy etikai problémám: a másik ember életét (reménység szerint) bárhogyan segítő tartalomért ellenszolgáltatást kérni. Egzisztenciális segítségre gondolok. A szellemi természetű támogatásra, akadálymentesítésre, erőátvitelre.
Mert ingyen nem segítenénk, ha tudnánk?
Ez nem naív kérdés. Valójában ez is egizsztenciális: a mások javára irányuló szolgálat áldásos hatása számtalan kutatás felismerése. A világ azonban arra épül, hogy a sikert státuszban, vagyonban és eredményességben mérje.
A gondolati magvetés termőre állásának sorsa azonban nem emberi kézben van. Megtesszük, amit tudunk, de hogy az elvetett mag természet szerint elhal-e, mielőtt berobban benne az élet, nos, ez nem a mi hatáskörünk.
Az is tény, hogy például a minőségi újságírás, mint munka és tevékenység, értéket állít elő, ezért nem is lehet ingyen. A minőségi munka anyagi konzekvenciáiban is értéket kell, hogy kifejezzen. A Válasz Online szép példa mindarra, amire utalok. De nincs újságíró identitásom és mást is célzok.
A járatlan út nem járhatatlan: lehet más a sikerről szóló személyes szempontunk.
A Gondolatkertészetben csak az és csak úgy van, ami nekem belsőleg komfortos: a Kertészet mentes a Lopakodó Narratívák műtrágyáitól. Ha és ahol valamivel mégis egybecseng, meggyőződés.
Az igazságkeresésnek nem lehet anyagi szempontja. Sem.
Épp ezért az első évben szándékosan nem nyitottam meg a lehetőségét annak, hogy támogatható legyen ez a munkám.
Egyébként a piacról élek, kommunikációs stratégiák megalkotásában segítek ott, ahol A-ból B-be vagy B-ből C-be szeretnének eljutni. Ilyenkor a megragadható sikeresség kiemelten fontos. Nekem is. De ahogy a piaci vállalásokban is az adott működés leglényegét kell meglelni és annak megtalálni legalapvetőbb kapcsolatát az emberi élettel (igen, többnyire van éthosz, csak meg kell találni), úgy ez a személyes kommunikációban kivált így van. Ám ha tetszést keresek és bevételt optimalizálok, akkor mindez óhatatlanul sérül, mint ahogy egy intézményes orgánumnak figyelnie kell arra, hogy fenntartói tetszését megtartsa sőt növelje.
A Gondolatkertészet bizniszmodellje ezért az volt, hogy az első év alatt semmilyen anyagi vagy más mérőszempontom nem lesz.
Utána pedig majd meglátom, hol tartunk. Ez van most.
Egy év után kiderült, hogy a Gondolatkertészet szellemi start-up.
És nem csupán kicsírázott, hanem erőteljes növekedésben van. Vagy inkább: erősödésben. Az nem a számok függvénye. Érzem a hatását visszajelzésekben, megkeresésekben, felkérésekben.
Ezért úgy döntöttem, hogy továbbfejlesztem. Lesznek új tartalmak (lásd mindjárt), ugyanakkor ez már vállaltan hosszútáv, ezért megpróbálok kialakítani egy számomra fenntartható konstrukciót a nevelgetésére.
Amiben a pénz segít:
az időm megváltása,
költségek finanszírozása,
szakmai segítségek bevonása.
Eddig egyedül fektettem be. Időt, erőt, pénzt. Költség azért van vele. Február óta 26 podcast került fel, például.
Továbbra is minden termés szellemi köztulajdonba kerül. Aki megkapja, éljen vele szabadon.
Ezért a fenntartható gyümölcstermesztéshez angyali befektetőket keresek.
Olyanokat, akik belső indíttatásból lennének a Gondolatkertészet észvényesei.
Ez azt jelenti, hogy még idén megnyílik a Támogatás lehetősége itt az oldalon, és köszönöm mindenkinek, aki érez rá indíttatást.
De ezt jelzem majd időben.
Amivel viszont továbbra is támogathatsz: ha elküldöd az adott tartalmú posztot vagy podcastot valakinek, akinek lehet termékeny viszonya hozzá. A megosztás jócselekedet, LÉGY MAGVETŐ!
MIT HOZ A JÖVŐ?
Továbbra is:
írok és beszélgetek.
Ami új:
több lesz az aktuális könyv, film, színház, muzsika, kiállítás. Sok és gyors impulzus ér mindannyiunkat, többet tervezek megosztani az engem érő élmények közül. Nem szűnnek meg az esszé jellegű jelenségvizsgálatok (vagy azok kísérlete) sem.
Rapid reagák: a Substack NOTES folyamán instant reakciók a friss impulzusokról. A NOTES kicsit olyan, mint a Facebook hírfolyama, csak nem a Facebookon van és nagyon jól fel lehet fedezni vele új szerzőket is - egy okkal több, hogy a Substackon APP-ra váltsatok (ha még nem vagytok fent).
Mindenevés: bár nyomokban talán lejött, de műfaji szempontból széles a spektrum. Zenében például a traptől Bachig. Miután sűrűbb lesz az élmény, ez azért feltűnőbb lesz. Nagyjából minden téren az undergroundtól a mainstreamig. De bármi jelenik meg, oka lesz.
Rovatok: a hírLevelek egy részében jelezni fogom, hogy milyen, rendszeresebben jelentkező kvázi-tematika szervezi az írást. Túl sok az új ötlet, valahol ki kell dugják a fejüket.
Élő események: bár a legutóbbi esetekben már megtettem, rendszeresen jelezni fogom, milyen élő eseményeken veszek részt. A Magyar Zene Házával közös Magyar Albummm! lemezjátszóházas sorozat következő főhőse az Ivan and the Parazol BUDAI POP albuma, amelyről részletesebben ITT tájékozódhatsz. Aznap és előtte való nap a MUSIC HUNGARY konferencián is találkozhatunk Veszprémben, ahol az Alkalmazkodás & Rock and roll viszonyának több aspektusa bomlik majd ki az előadásokon.
IGAZÁBÓL SZERELEM: Miközben Tari Annamáriával felkészülünk a januárban induló új, 7. évadra, addig felköltözik ide a teljes első évad! November 11-től minden hétfőn megjelenik egy epizód Annie Halltól a Minden végzet nehéz-ig. A legelső évad minden darabja régi vagy újabb klasszikus szerelmes/romantikus mozi!
Elindul a HEGYIBESZÉDES: November 3-a vasárnap reggel jelentkezik először Dr. habil. Kókai-Nagy Viktor PhD. teológussal közös új sorozatunk, amelyben Jézus Hegyi beszédnek nevezett, kultúrateremtő nagy megszólalását, illetve annak minden gondolatát vesszük át, sorról-sorra. Nagy vállalás és hosszú sorozat lesz, de merészek vagyunk és jót remélünk. Hívőként, de korántsem csak hívőknek, minden vasárnap reggel.
A rádió show must go on: A Klasszik rádióban folytatódik a Gondolatkertészet műsora, minden szerdán 19h és szombaton 15h időpontokban! Azt remélem, ennek külön feelingje van. Sok benne a barokk and roll.
hírLevél: megjelenések jelenlegi terve:
vasárnap 6.00h HEGYIBESZÉDES (november 3-tól)
hétfő 16.00h IGAZÁBÓL SZERELEM - ELSŐ ÉVAD (november 11-től)
szerda 19h AKTUÁLIS hírLevél
A tapasztalat majd életszerűsít. Mint mindent.
Talán még nem mondtam, de a halál kultúrájában élünk. Az is igaz viszont, hogy lépten-nyomon valódi életjelekre bukkanunk.
A kulturális kommentátor ezen életjelek nyomon követője és jeladója.
Életrevaló Kertészkedést kívánok!
LÉGY MAGVETŐ!:
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM:
Veszteség és vigasztalás kérdésében nagy segítség lehet Szabó T. Anna nagyon jól működő Vigasz című kötete (a legjobb értelemben vett érthető, közeli versek). Annával három héttel ezelőtt beszélgettünk életről, halálról, vigasztalásról és örömről. Érdemes őt hallgatni:
Sok sikert kívánok neked! Azért a Lélek összehangolt itt egy-két dolgot, mert reformáció ünnepére idén pont a Hegyi beszéd volt az igehirdetésem alapigéje, várom a sorozatotokat Viktorral!
https://kerkult.substack.com/p/boldogok-vagyunk-ez-az-igazsag