Az év első hírLevelében ígértem, hogy a Gondolatkertészet történetében először különbejáratú tematikus évet indít egy szuverén hazai gondolkodó életművének bemutatására.
Ideértünk: a Gondolatkertészet KARÁTSON GÁBOR emlékévét ezennel megnyitom!
Karátson Gábor születésének 90., halálának pedig a tizedik évében járunk, de csak a születésre figyelünk: épp azt szeretnénk, ha a szellem(iség)e jelen lenne közöttünk. Közöttünk: a közgondolkodásunkban.
Arra a kérdésre, hogy ki Karátson Gábor, tiszteletlenség lenne egyetlen részben választ keresni, épp ezért - az év folyamán - rendszeresen jelentkezem róla szóló tartalmakkal. Mozaikok lesznek csupán, de bízom abban, hogy a részek egésze közelebb segít majd minket egy kontúros szellemi portréhoz.
Miért Karátson, túl az évfordulón?
Sosem fogom elfelejtni, milyen hatással volt rám első Tao Te King-fordítása illetve az arról szóló előadás-sorozata még a kilencvenes évek elején. Nem csupán az első próbája Lao Ce szövegével, hanem ő maga, mint élő üzenet egy másik világról.
Mit üzen életének számunkra fontos hívószavainak felhője? Mit jelent ma nekünk mint festő, író, költő, filozófus, kínai szövegek fordítója, 56-os elítélt, a Duna Kör meghatározó tagja - például? Az EGÉSZ ÉVBEN KARÁTSON sorozatban e kérdéseket próbálom külön-külön, de egymással szoros kölcsönhatásban megtárgyalni.
Bár már az első lépést az életműben idegenvezetővel tesszük meg, korántsem idegen vezetőnk ő. Karátson egykori barátja, aki szintén jelentős gondolatformáló, az ökofilozófia hazai mestere és plántálója. Lányi András Karátson Gábor címen írt portréja ráadásul a maga (mű)nemében szintén kivételes írás.
Ebben az első lépésben szükségünk van egy nagyképre. Egy szubjektív olvasatra, amely azonban mégis objektív marad. Amikor egy ember életművét próbáljuk bejárni, nem elég a leíró jelleg: fontos a bevallott személyes viszonyulás.
Épp ezért barátságos, ám egyből igen tanulságos lépésekkel kezdjük meg felfedező utunkat e rendkívül erős és egyedi életmű bejárására.
A beszélgetésben szó esik arról,
miért szakította meg Karátson Gábor vele a kapcsolatot
miért példamutató Lányi András Karátson-esszéje
mi volt a karátsoni filozófia egy mondatban és mit jelent
hogyan fest Karátson Gábor szellemi portréjának vázlata
az 56-os szerepvállalás súlya
hídszerepben kelet és nyugat, bal és jobb között
hogyan értsük jól, hogy “keleten a jövő”
miért van veszélyben saját európai civilizációnk és a magyar kultúra
mit jelent az “56-felejtés”
miért tekinthető a hazai 90-es évek politikai szempontból restaurációnak
mi a kapcsolat a népet ért erőszak és a természetet ért erőszak között
miről szólt az 56-os forradalom? És miről nem…
miben áll 56 elárulása
mi a wei wu wei
miben állt Karátson Gábor önazonossága
a rendszerváltó ellenzék egysége egy gondolat mögött
létezhet-e nemzeti egység
a nemzeti egység kérdésnek újragondolása
keleti bölcselet és kálvinista keresztény hagyomány egy személyben
milyen menetrendben érdemes felfedezni a Karátson-életművet
Szempontok újragondoláshoz:
“Ami ma Kínából árad felénk, abban a saját nyugati technokratikus civilizációnk köszön vissza.”
“Sehogy nem lehet jövőt gondolni olyan embereknek, akik a saját múltjukkal nincsenek tisztában.”
Egy Karátson Gábor-idézet:
“Maradtam egymagam a nemlétező nemzeti egység.”
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK:
A Karátson-hagytékot a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely gondozza. Érdemes kezdésként átfutni a honlapjukat; lényegi összefoglalók, izgalmas beszélgetések és betekintések indíthatnak el az életmű részletei felé. Az Archívum itt érhető el.
Nagyon javaslom Lányi András említett esszéjét, amelynek címe: Karátson Gábor. Elsőrangú bevezetés és remek példa hasonló vállalások esetére. A könyv itt érhető el.
A GONDOLATKERTÉSZET az újragondolás kultúrája. Ha a sorozat következő részeit is szeretnéd megkapni (más tartalmak mellett), iratkozz fel a hírLevélre. Ha rendszeresen jársz a KERT-ben, előfizetéssel támogathatod a gyümölcsöző működést.
Share this post