Örömittas vasárnap reggelt kívánok!
Szép keretet kaptunk a Hegyibeszédes lezárására: tavaly a Reformáció napján kezdtük közreadni, és most Pünkösd vasárnapján jelenik meg az utolsó felvonás.
32 epizódban beszéltük át Máté evangéliumának civilizáció-formáló három fejezetét. E civilizáció elmúlt évezredei és századai a jelenünkig hatóan meghatározzák az értékhorizontot.
Jobb lenne persze, ha ezek az értékek nem a távoli szemhatár vágyképei, hanem a testben élt életünk mozgatórugói lennének. Ha belülről mozgatnának, nem kívülről csodálnánk őket.
Erre lenne most a legnagyobb szükségünk.
Rowan Williams teológus, korábbi canterbury érsek írja a Ferenc pápa szolgálatáról szóló értékelésében:
“Ez a világ szemmel láthatóan egyre inkább meghasonlik magával, s olyan elgondolásokba és magatartásformákba bocsátkozik, amelyek lebontják a közös élet kötelékeit és az emberi összetartozás tudatát, olyan nyereségvágyó, megszállott és önző beidegződések örvényében, amelyek csak a hatalom birtokosainak egyre csökkenő létszámú csoportjának kedveznek - és nekik is csak addig, amíg elhiszik, hogy távol tudják tartani maguktól a halált.”
Vajon hisszük-e, amit itt Jézustól hallunk? Mert e beszédben élet-halál kérdésként tűnik fel a hogyan élünk? és válik azonnal kategorikus imperatívusszá a válasz.
(Lám, egy filozófus kifejezésével fejezzük ki az általános erkölcsi kényszerítő erőt, s nem úgy tekintünk rá, mint ami valójában: Isten vonzása.)
A Hegyi beszéd nem pusztán értékrend - ami még ebbéli lefokozottságában is megtartó lehet -, hanem élet-rend. Életgyakorlat a mindennapokra. Valami, ami nem jön magától, de a belső törekvés megedzi a hozzá szükséges lelki izmokat. A tökéletességhez és a makulátlansághoz ugyan még ez is kevés lesz, de a beszéd eredeti forrásában való hit ezt a tétet és terhet már levette rólunk.
Meghalljuk és építünk-e rá?
És már meg is érkeztünk.
A GONDOLATKERTÉSZET pop, kultúra, újragondolás. Ha máskor is betérnél, iratkozz fel a hírLevélre. Ha gyakran jársz erre, kérlek előfizetéssel támogasd a Kert művelését:
Aki kősziklára épít
Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát.
És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és nekirontottak annak a háznak, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva.
Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló a bolond emberhez, aki homokra építette a házát.
És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és az összedőlt, és teljesen elpusztult.
A Hegyi Beszéd vége
Amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik.
- Máté evangéliuma 7, 24-29.
A beszélgetésben szóba kerül:
demonstráció: mint akinek hatalma van
a sarokkő
a korabeli építési technika esete a sziklával
a víz szimbolikája
a hallás és a cselekvés feladata
döntés: mi a jövő választása
mit ad a szilárd alap
a pofonegyszerűség
amikor a jövő határozza meg a jelent
mi a furcsa a bolondságban
a bölcsesség megfejtése
utolsó üzenet
A GONDOLATKERTÉSZET ajánlás útján terjed. A megosztás jócselekedet. LÉGY MAGVETŐ!
A teljes sorozatot itt találod meg egyben a Gondolatkertészeten belül:
HEGYIBESZÉDES
Dr. habil. Kókai-Nagy Viktor PhD. teológus és Horváth Gergely beszélgetései Jézus Hegyi beszédének minden gondolatáról, sorról sorra.
Ajánlott olvasmány Kókai-Nagy Viktor: A Hegyi beszéd című könyve, amely a neten is elérhető ITT.
John Stott: A hegyi beszéd (Harmat-KIA, 2010)
A Rowan Williams-idézet a VIGILIA 2025 júniusi számában található, Görföl Tibor fordításában.
Készült a Gondolatkertészet Műhelyében. Készítették: Horváth Gergely, Puss Gergő, Horváth Mátyás.
GONDOLATKERTÉSZET – az újragondolás kultúrája
Share this post