Talán Henry Ford futószalagja óta lett a tömegtermelés, és vele a fogyasztói társadalom a mindennapi valóság gyorsan eszkalálódó ideája. Amikor az egész társadalom a szabadság hevében pénzt költ vágyaira.
Az emberiség történetében valószínűleg soha nem volt még olyan kemény vágyálom-gyártás, mint a huszadik században. Ipari méretűvé és jól fizető szakmává lett a hamis ábrándokkal való társadalmi méretű etetés.
Ezt itt a nyugati kultúrában értjük. Sokáig e folyamat győzteseként tekinthettünk magunkra, ám most már pontosan tudjuk, hogy a profithajsza benyújtotta a számlát. A haladás áldozatot kíván.
Tegnap kísérték utolsó földi útjára Ferenc pápát. Jorge Mario Bergoglio egyik visszatérő témája volt az e jelenség ellen való küzdelem, amit ő elsősorban az igazságosság oldaláról közelített meg, és rendszeresen szót emelt ellene.
A tömegtermelés előtti társadalom azonban talán még nem vesztette teljesen szem elől az érték mibenlétét. Elveszthette ugyan magát annak életgyakorlatát, de az ideáját őrizte. A tömegtermelés azonban az értékek piacára is érvényes lett, ahol ki sem látszunk a sok fénylő, selejtes áruból.
Csak a felismert értékeket tudjuk szem elől téveszteni.
A megnevezett, kiemelt és a kultúrába, erkölcsbe belépülő értékeket. Az, hogy Jézus kétezer évvel ezelőtt a Hegyi beszédben ezt a felismertetést is elővezeti, csak azt jelzi, hogy a probléma egyidős az emberiséggel. Már amióta Édenből kiebrudalták.
Sokat beszélünk mostanában arról, hogy az európai kultúra vajon a barbár betörések előestéjét idézi-e. A Hegyibeszédes jelen epizódjában a dekadencia kapcsán kapunk egy képet arról is, hogyan érthetjük pontosabban e jelenséget.
De előtte érdemes elolvasunk, mit tanít Jézus a Hegyi beszédben minderről. Máté evangéliumának 6. fejezetében három egymást követő tanítás is van róla, három különböző képet használva.
De mintha valami nem lenne a helyén:
Az igazi kincs
Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok betörnek, és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem törnek be, és nem lopják el. Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.
A test lámpása
A test lámpása a szem. Ezért ha a szemed tiszta, az egész tested világos lesz. Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz. Ha tehát a benned lévő világosság sötétség, milyen nagy akkor a sötétség!
Isten és a mammon
Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket fogja gyűlölni, a másikat pedig szeretni, vagy az egyikhez ragaszkodik majd, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.
Hogyan kapcsolható össze e három kép?
A beszélgetésben szóba kerül:
a világban való helyes élés instrukciói
a három mondást összekötő belső logika kérdése
a kincs esete Vukkal
a múlandóba és az örökbe vetett bizalom
az anyagi javakról szóló biblikus álláspont
a szemen szedett vágykozás
a dekandencia eredete, értelme és aktualitása
mi a mammon
hogy kerül a lámpás a képbe
mikor húny ki a fény a szemünkből
a gazdag ifjú dilemmája
Szempont újragondoláshoz:
'“Mi azt gondolnánk, hogy a gazdagság szabaddá tesz. Nem! Iszonyú szolgaságba taszít.”
“Minden olyan, ami konkurense tud lenni bennünk Istennek, az rossz irányba visz.”
“Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.”
KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK:
HEGYIBESZÉDES
Dr. habil. Kókai-Nagy Viktor PhD. teológus és Horváth Gergely beszélgetései Jézus Hegyi beszédének minden gondolatáról, sorról sorra.
A Hegyibeszédes minden vasárnap reggel jelentkezik új epizóddal.
Ajánlott olvasmány Kókai-Nagy Viktor: A Hegyi beszéd című könyve, amely a neten is elérhető ITT.
John Stott: A hegyi beszéd (Harmat-KIA, 2010)
Készült a Gondolatkertészet Műhelyében. Készítették: Horváth Gergely, Puss Gergő, Horváth Mátyás.
GONDOLATKERTÉSZET – az újragondolás kultúrája
A sorozat hétről-hétre bővül, ami eddig történt, itt találod:
Share this post