HOGYAN VÁLASSZUNK VÁROSVEZETŐT?

Poundbury, kísérleti városrész.

Nagy-Britanniában jövőre adják át azt a kísérleti városrészt, amelynek létrejötte a Király, a Filozófus és az Építész szövetkezésén alapul… Náluk az ideális város a 21. században úgy jön létre, hogy a 20. század tévútjait kiküszöbölik. Lehetséges ez? És bárhol működik? Mik a jellemzői? Horkay Hörcher Ferenc esztéta-eszmetörténész, a Nemzeti Köszolgálati Egyetem kutatóprofesszora ERŐ ÉS GYÖNGÉDSÉG című esszékötetének egyik írásában épp erről a nagyszabású kísérletről ír. A - ma már - király III. Károly, a népszerű filozófus Roger Scruton, az építész Léon Krier. A kérdés persze adódik: mi működne ebből Budapesten vagy az ország más tájain? És ugyanaz a szemlélet, amely életere hívta ezt a projektet, hogyan gondolkodik egy város vezetéséről; mi szükséges hozzá, és mint választó, hogyan ismerhetjük fel a megfelelő vezetőt? Podcast.

Ha van olyan ismerősöd, akinek jól jöhetnek hasznosítható válaszok, kérlek LÉGY MAGVETŐ!, és oszd meg vele is:

A beszélgetésben szó esik még például arról, hogy:

• mi az a punktum

• mi a különbség a nyugat-európai gondolkodásmód, politikai kultúra és a magyar városok gondolkodásmódja, politikai kultúrája között

• miért fontos a városi kultúra

• milyen szempontok szerint válik egy település várossá és miért ez a legfontosabb öröksége az európai kultúrának

• veduta: a városképfestészet képzőművészeti hagyományának fontossága

• miért tévút a 20. század meghatározó építészeti megfontolásainak jó része

• mik az emberbarát építészeti megfontolások legfőbb szempontjai

• hogyan függ össze a depresszió, az elidegenedés és a 20. századi építészet

• miért fontos, hogy 15 percen belül gyalog mindent elérhessünk

• hogyan valósítható meg egy megapoliszban az emberi lépték

• mit jelent a megapolisz, mint meghódítandó táj

• Budapest, mint az emberléptékű építészet lehetséges alanya

• a hazai városi kultúra megváltozása Trianon után

• kié az utca és a városrész

• milyen logika rejlik Békásmegyer, mint városrész modelljében

• az idő, mint építőanyag

• melyek a jó városmenedzselési példák Magyarországon

• hogyan formálja a várost itthon például a kínai közösség

• a Kárpát-medence, mint átjáróház és mint remény

• hol találkoznak Makovecz Imre megfontolásai a Poundbury-projekttel

• hogyan lehet “szél ellen pisilve” kulturális teljesítményeket letenni

• az írástudók felelőssége a város mibenlétére való emlékeztetés

• miben áll a városlakó felelőssége

• milyen szempontok szerint válasszunk városvezetőt

• a hely szeretete és az áldozathozatal összefüggései

• megjelenhet-e ember által tervezett városban az Isten országa képe

• miért nem lett templom a piliscsabai katolikus egyetemen

Horkay Hörcher Ferenc. Fotó: Teknős Miklós

HOGYAN VÁLASSZUNK VÁROSVEZETŐT? Horkay Hörcher Ferenc és Horváth Gergely podcast-beszélgetése.

Könyv: Horkay Hörcher Ferenc: ERŐ ÉS GYÖNGÉDSÉG - Képzőművészeti és városfilozófiai esszék (MMA kiadó, 2023.)

GONDOLATKERTÉSZET - Az újragondolás kultúrája

Blog, hírLevél feliratkozás:

Facebook: ITT.

Rádióműsor: Klasszik rádió 92.1 / minden szerda este 19h-tól és szombaton 15h-tól.

Készítette a Gondolatkertészet Műhely: Horváth Gergely, Puss Gergő.

KAPCSOLÓDÓ BESZÉLGETÉSEK:

MERJ VITATKOZNI! Windhager Ákos Roger Scrutonról:

A JÓ VEZETŐ! Tomka János arról, kire bízzuk magunkat: