Egy kiemelt, jeles egyházi intézmény húsvéti akcióként hirdeti százalékos kedvezményét a webshopjában.
A közésségi médiában látható hirdetés több kérdést is felvet, de a legfájóbb mégis az, hogy ez húsvéti akció. Miért szükségszerű a húsvét ünnepéhez kapcsolódóan felpörgetni az egyébként a profit oltárán áldozó eladásokat? Miért kell ezt összekötni Jézus kereszthalálának és feltámadásának eseményével?
A nagyhétre ráfordulva mindez kifejezetten összefeszül azzal a történettel, amelyben Jézus rendet tesz a templomban, néhány nappal keresztrefeszítése előtt.
Ez így sajnos épp annak a leértékelését és kiárúsítását jelenti, ami a hívő ember számára a legdrágább. A konzekvens gesztus ünnep idején az áremelés lenne, a felértékelés.
Persze lehet azt mondani, hogy nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani neki, magyarok valánk, történelmileg jól ismerjük az egyházi gazdálkodás hagyományát. Rendben. Ám az ezüst e pannon halmán való csilingelése mégiscsak disszonáns. Vészjelzés arra vonatkozóan, hogy a keresztény hit e meghatározó intmézménye a Feltámadást tudatosan anyagi haszonszerzésre is fordítja. Mondjuk így: megragadja az alkalmat.
Nem vagyok biztos benne, hogy az intézmény lelki részének vezetői mindezt tudják. Lehet, hogy csak a marketinges partner pörgeti fel a bizniszt. Lehet, az ünnep tényleg jót tesz az eladásoknak, ugyanakkor az intézmény patinájának és hitelességének biztosan nem válik előnyére: az üzenet érzéketlen, átgondolatlan és romboló. Ellentétes képviselt értékeivel. A rövidtáv marja a távlatit.
A Hegyi beszédben pedig épp arról üzen Jézus - akit ez az egyházi közösség más esetben oly tisztán képvisel -, hogy a horizontunk égvonalban legyen, ne földi javakra tekintsünk sáfárságunk céljaiként.
Mi itt a Hegyibeszédesben már a harmadik epizódban foglalkozunk a Miatyánk jézusi imájával, amelynek tárgyalását ezúttal le is zárjuk. Mind a kísértés, mind a mindennapi kenyér előkerül benne. Ha már azt nézzük, miből élünk…
Az ezúttal tárgyalt szakasz Máté evengéliumának 6. fejezetéből:
“Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.
Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.”
A beszélgetésben szóba kerül:
a “mi” kérések
az “epiousios” rejtélye: variációk mindennapi kenyérre
Jamie Oliver kesergése
a vétkek és a bűnök
a megbocsájtás
nehézségében is miért emberarcú a Hegyi beszéd
kísért-e Isten?
Jézus megkísértései
új fordítási javaslat az “és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól” szakaszra
a “gonosz” értelméről
a “tiéd az ország” eredeti szerepe
összefoglalás: milyen fő szempontokat ad kezünkbe ez az ima
KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK:
A titok és a nyitja:
A Miatyánkról - első rész:
A Miatyánkról - második rész:
HEGYIBESZÉDES
Dr. habil. Kókai-Nagy Viktor PhD. teológus és Horváth Gergely beszélgetései Jézus Hegyi beszédének minden gondolatáról, sorról sorra.
A Hegyibeszédes minden vasárnap reggel jelentkezik új epizóddal.
Ajánlott olvasmány Kókai-Nagy Viktor: A Hegyi beszéd című könyve, amely a neten is elérhető ITT.
John Stott: A hegyi beszéd (Harmat-KIA, 2010)
Készült a Gondolatkertészet Műhelyében. Készítették: Horváth Gergely, Puss Gergő, Horváth Mátyás.
GONDOLATKERTÉSZET – az újragondolás kultúrája
A sorozat hétről-hétre bővül, ami eddig történt, itt találod:
Köszönöm, hogy a Gondolatkertészetben jársz. Ha feliratkozol a hírLevélre, a Kert megy hozzád, ha előfizetsz, tovább érik a gyümölcs:
Share this post