A magyar nemzeti zenekultúra igyekezett lépést tartani a nyugati kultúrával és próbált modern lenni. Azt próbálta bebizonyítani a Habsburg-birodalom keretein belül, hogy egy magyar kultúrának is lehet létjogosultsága, és miközben lépést tart a Nyugattal, be tudja bizonyítani, hogy van egy személyes hangvétele - mondja Békéssy Lili Veronika zenetörténész, aki szerint a zenetudomány jelenlegi globalista szemlélete tévútnak tűnik, az öncenzúra időtlen jelenség és az 1850-es évek tapasztalata egyértelműen mutatja, hogy bármilyen kultúrreform előtt az első lépés a szakértőkkel való kommunikáció kell legyen. Már, ha esélyt akarunk adni a sikernek.
A Zenetudományi Intézet kutatójának tudományos munkája hamisítatlan, erőteljes és nagyon izgalmas újragondolás. Azt a kérdést tette fel, milyen volt a zenei élet mélységében és szerkezetében a 19. század közepén Pest-Budán. Amiről, talán furcsa, de nagyon keveset tudtunk. Ráadásul az 1848-as forradalom leverése után, a Bach-korszakban, ami szintén nem tartozik általános érdeklődésünk homlokterébe. Kiválasztott egyetlen évet, alámerült – amit pedig nyolc év kitartó munkájával felszínre hozott, számtalan meglepetést tartogat a zenetudomány és a művelődéstörténet számára is. Sőt, több minden a ma embere számára is ismerős lehet.
Többek között kiderült: az 1850-es évek közepén naponta akár 5-6 zenei esemény is zajlott a későbbi fővárosban, és több mint 100, eddig ismeretlen játszóhelyre derített fényt. És valószínűleg ez még nem is a teljes kép. Lili egyúttal a Klasszik rádió zene szerkesztője és a Capricco műsorvezetője is, ahol így - miután a Gondolatkertészetnek szerda esténként saját műsora van - kollégák vagyunk. Nagyon örülök, hogy ráállt arra, hogy ezt a brutális mélységű munkát valahogy egy kertészetes mélyreásásban is “megzenésítsük”…
A beszélgetésből kiderül, hogy
· mi köze van a flangálásnak a zenekutatáshoz
· hogyan vált a klasszikus zene iparrá
· hogyan kapcsolódott Pest-Buda az ötvenes években a kulturális vérkeringésbe
· miért lett gyanús a Nemzeti Színház díszkivilágítása
· hogyan lett 1857 a fókuszév
· miért nem lett menő Erkel Erzsébet című operája
· mi történt a császárlátogatás kulturális holdudvarában
· hogyan derített fényt a mindennapok zenei életére
· mindeközben: mit gondoltak újra Bécsben
· mi volt sláger Pest-Budán
· húzható-e határ ekkor a klasszikus és a populáris zene között
· az opera esete a slágerkultusszal
· a korabeli médiaelemzés tanulságai
· mennyire bizonyultak igaznak a vonatkozó zenei sztereotípiák
· mi köze a katonazenekaroknak a méhekhez
· hogyan működött az elhallgatás kultúrája
· a hazai koncertrepertoár akkor és most
· a komolyzene világa, mint múzeum
· a Lloyd-palota világa és az Aurora-kör példája
· hogyan lesz a jövőben kutatható a jelen online univerzuma
· provincia vagyunk-e még a zenében
· egy Los Angeles-i konferencia tanulságai
· mi a kutatás tanulsága a mára nézve
A GONDOLATKERTÉSZET az újragondolás kultúráját plántálja. Ha úgy érzed, a zenekutatás felismerései mást is érdekelhetnek, kérlek LÉGY MAGVETŐ!, és oszd meg vele is e beszélgetést:
“A cenzúra intézménye felülről kitalált, de alulról működtetett intézmény volt”
Békéssy Lili Veronika zenetörténész és Horváth Gergely podcast -beszélgetése.
A doktori értekezés címe: ZENEI MINDENNAPOK ÉS ZENEI REPREZENTÁCIÓ PEST-BUDÁN. A FŐVÁROS ZENEI SAJTÓJA 1857-BEN
Gondolatkertészet blog / hírLevél feliratkozás:
A cenzúra intézménye felülről kitalált, de alulról működtetett intézmény volt