Advent: a harmadik gyertya fénye is világít.
Világosság, megvilágosodás, Felvilágosodás.
A három kifejezés három különböző elképzelés arról, miképp kaphat fényt az ember. Vagy az emberiség.
Izgalmas lenne egymáshoz való viszonyukat mélységében feltérképezni, mit is írnak le pontosan. Abban, ahogy Jézus a dombon ülve tanítványaihoz szól, bizonyosan megjelenik az első és a második. Szinte egymásból következnek: Isten fia maga a Világosság, isteni kijelentései pedig előidézik a megvilágosodást azokban, akik hallva hallanak.
A Felvilágosodás már úgy van kapcsolatban a Hegyi beszéddel, hogy az Ész nevében fokozatosan távolítja a teremtést a Teremtőtől.
Ez tetőzik a posztmodernben, ami tagadja a “mindentudó elbeszélő” létét, nincs nála abszolút igazság, tehát Isten sincs.
Önmaga felől nézve van ebben ráció. Ráció van, de igazság nincs. Mert ha belegondolunk, a posztmodern, mint szellemi esszencia, szemben áll azzal a megállapítással, hogy a Hegyi beszédben maga Isten -később - keresztrefeszített és feltámadott fia áll előttünk és szól hozzánk.
Vagy-vagy.
Aki a korszellemmel házasodik, hamar megözvegyül, mondja a kierkegaard-i indíttatást bon mot-vá sűrítő megállapítás. A posztmodern, amely nagy pusztítást végzett a fejekben (túlélő volnék magam is), mégis olyan kordivatnak bizonyult, amely termett azért néhány olyan gyümölcsöt, amely termékenyítően hatott a teológiai gondolkodásra is (pl. nyelvfilozófiai-hermeneutikai szempontok).
A posztmodernek titulált Esterházy-életműről sem állítható, hogy ne vett volna tudomást arról az Úrról, aki őszintén bírja Charlie Parker szaxofonjátékát.
De minden erényével együtt a posztmodern határozott kísérlet az isteni trónfosztására.
Mindez csak azért fontos, mert lám, még a posztmodern után is hangzik és számít a Hegyi beszéd. És ha a bibliai Nagy Történet beszántásának küldetését nem is tudta saját ideje alatt abszolválni, a károk nagyok.
Legalább két generációnyi intellektus szocializálódott azon, hogy nincs Igazság. Vagy annyira relatív, hogy ne is próbáljunk igazságot tenni két állítás között.
A 21. század huszas éveiben, a posztmodern majd a woke mozgalmak identitás-relativizáló kihívása után Jézus kétezer évvel ezelőtti kijelentése tehát továbbra is szuperaktuális. És ez a kijelentés adottnak tekinti, hogy létezik igazság, sőt azt állítja, hogy összefüggésben áll a boldogsággal:
JÓ HÍR: VAN IGAZSÁG!
Mit rejt tehát a jézusi gondolat?
A beszélgetésben többek között szóba kerül, hogy
az igazság az egész Hegyi beszéd egyik kulcsfogalma
mit jelent az eredeti görög és héber kifejezés
létezik-e Az igazság
mi az “éhezés és a szomjazás” jelentése és jelentősége
ki az igaz ember
ki bízik a saját igazságában
az igazságok típusai
miként borította az isteni rendet Szolón a görögöknél
Igazságszolgáltatás vs. jogszolgáltatás
hogyan álljunk az igazság-kérdéshez a mindennapokban
SZEDD MAGAD ÉS VIDD MAGADDAL:
“Jézus a testet öltött Igazság.”
“Akkor vagy igaz, ha Isten nyilvánít annak, nem a bíróság.”
HEGYIBESZÉDES
Dr. habil. Kókai-Nagy Viktor PhD. teológus és Horváth Gergely beszélgetései Jézus Hegyi beszédének minden gondolatáról, sorról sorra.
Ajánlott olvasmány Kókai-Nagy Viktor: A Hegyi beszéd című könyve, amely a neten is elérhető ITT.
John Stott: A hegyi beszéd (Harmat-KIA, 2010)
GONDOLATKERTÉSZET – az újragondolás kultúrája
A sorozat hétről-hétre bővül, ami eddig történt, itt találod:
A Hegyibeszédes minden vasárnap reggel jelentkezik új epizóddal:
KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK:
“Ha szelíd vagy, nem vagy vesztes!”
“A jó időben őszintén kifejezett érzelmeknek mindig megvan az a természete és hatása, hogy a másik ember reagálni fog rá.”
Share this post