Miközben e sorokat írom, Los Angelest még perzseli a tűz.
Apokaliptikus képek járják be a világot, egyenes adásban látjuk a pusztítást. Döbbenetes városképek, mint egy eljövendő kataklizma élőben lemodellezett tragikus látványterve.
Együttérzünk az áldozatok családjaival, a megsemmisülő városrészek lakóival, az egész ott élő világgal. Jelen állás szerint a természet akut kizsigerelése és a szándékos emberi gyújtogatás elegye csinált tűzfészket az Angyalok városából. A drámai képsorok dacára mégis van, aki forrón szereti: a közösségtelen médiában van öröm a hollywoodi sztárok és gazdagok megsemmisülő értékei felett is.
Szimbolikus, és nem ismeretlen jelenség.
Amikor Krisztus után 64 nyarán Róma lángra kapott, Suetonius szerint Nero császár színpadi öltözetében hőseposzt énekelt, miközben a Maecanas-toronyból bámulta az égő várost “a lángok szépségében gyönyörködve”.
Suetonius öt évvel a tűzvész után született, még parázslott az emlékezetben az égető tűz, és bár nem nincs rá egyértelmű bizonyíték arra, hogy Nero őrülete vetett szikrát, vannak ráutaló jelek.
A tűzvészben megjelenik az ítélet.
Elbeszélők szerint Nero, aki kenyérrel és egyre nagyobb cirkusszal etette a népet, az akkor még nem meghatározó, de már feltűnő keresztényekben találta meg a tűzvész felelősét és ezzel kezdetét vette az első keresztényüldözés.
A hagyomány szerint Péter apostol is ennek esett áldozatul a következő években. Az biztos, hogy a Bibliában Péter első levelének szerzője kijelenti, hogy a keresztények üldözése “normális” dolog.
János evangéliumában Péter és Jézus között zajlik a következő párbeszéd:
Simon Péter megkérdezte tőle: Uram, hova mégy? Jézus így felelt: Ahova én megyek, oda most nem követhetsz, de később követni fogsz. Péter így szólt hozzá: Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet adom érted! Jézus így válaszolt: Az életedet adod énértem? Bizony, bizony, mondom neked, mire a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem.
QUO VADIS DOMINE? - Uram, hová mész? - tette fel a kérdést már az üldözések elől Rómából menekülő Péter, amikor az épp arra tartó Jézussal találkozott, aki azért ment oda, hogy vállalja a vértanúságot. Ezt már Péter sem engedhette, ezért megfordult és maga lett vértanúvá. A hagyomány szerint. Az irodalomban mindenesetre Nobel-díjas szerző által hagyott örök nyomot a Néro-féle keresztényüldözés Henryk Sienkiewicz Quo vadis című regénye által.
Ám azt, hogy az üldöztetés milyen kulcsfontosságú szerepet fog játszani a keresztények életében, már maga Jézus exponálta a Hegyi beszédben. És ez az üldözés furcsa mód boldogságszerző:
Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.
A beszélgetés ad egy választ arra, hogy
mi a gondolat dramaturgiai helye és szerepe
az üldözés oka és feltétele
mi a különbség az üldözés és a kritika között
Jézus-perének tanulságai
ki az ufó és mi köze az üldözéshez
az üldözés, mint vigasztalás
miért veszíti el bástyáit a kereszténység
világrend(etlenség) régen és ma
a római kori állapot
a házassági szövetség, mint ókori forradalom
az elefánt és a tyúk esete
a vértanúságról
mikor és miért boldog az üldöztetés állapota
Két gondolat, amit érdemes újra és újra felidézni:
“Az üldözés a Krisztus-követők számára természetes állapot.”
“A világosság fiai mindig ufók lesznek ebben a világban”.
A Máté 5, 10-12 így kezdődik:
KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK:
“Aki a korszellemmel házasodik, hamar megözvegyül…”
“A Gladiátor II. legnagyobb ellenfele maga a Gladiátor.”
“Itt a tél, de a Gondolatkertészet örökzöldben játszik…”
HEGYIBESZÉDES
Dr. habil. Kókai-Nagy Viktor PhD. teológus és Horváth Gergely beszélgetései Jézus Hegyi beszédének minden gondolatáról, sorról sorra.
Ajánlott olvasmány Kókai-Nagy Viktor: A Hegyi beszéd című könyve, amely a neten is elérhető ITT.
John Stott: A hegyi beszéd (Harmat-KIA, 2010)
Készült a Gondolatkertészet Műhelyében. Készítették: Horváth Gergely, Puss Gergő, Tábori Kálmán.
GONDOLATKERTÉSZET – az újragondolás kultúrája
A sorozat hétről-hétre bővül, ami eddig történt, itt találod:
A Hegyibeszédes minden vasárnap reggel jelentkezik új epizóddal.
A Gondolatkertészet hírLevélben terjeszti az igét. Ha feliratkozol rá, mindent megkapsz a megadott e-mail címedre:
Share this post